Janisch Attila vérbeli közönségszórakoztató előadást hozatott el Pécsre, amikor beválogatta a POSzT idei versenyszekciójába a budapesti Örkény Színház társulat Jógyerekek képeskönyve című produkcióját, a Julian Crouch és Phelim McDermott által Dr. Heinrich Hoffmann Struwwelpeter című mesekönyvét feldolgozó műből a The Tiger Lillies zenekar által létrehozott „sokkoperát”, amelyet Parti Nagy Lajos átiratában Ascher Tamás rendezett színpadra.
A Jógyerkek képeskönyve valódi grand guignol, azaz rémdráma (A Grand Guignol eredetileg a 19. század végén alapított párizsi színház, a Théatre Grand-Guignol neve volt. A guignol francia bábjáték, amelyet kesztyűs bábokkal játszottak, s amely a commedia dell'arte hatását tükrözte. Állandó típusai voltak, a főszereplő, a Guignol, népi figura; vidám, józan és ravasz. A Théâtre Grand-Guignolban kezdetben humoros-izgalmas történeteket adtak elő, az 1900-as évek elejétől azonban itt született meg a rémdráma francia változata, mely felvette előadása helyének a nevét, s ma világszerte a túlfűtött, szadista és csekély irodalmi értékű rémdrámák közismert elnevezésévé vált). Úgy érkeztem a színházba, hogy nem vártam a darabtól sokat, semmiféle intellektuális kielégülést, ennek megfelelően rendkívül jól szórakoztam. Feleségem sokat várt az előadástól, neki nem tetszett annyira.
A történet önmagában valóban fabatkát sem ér. A gyermek a család fundamentuma. A gyermeknek azonban szót kell fogadnia anyusának és apusának, ellenkező magatartásából könnyen baja eshet. Petike, Jannika, Robika, Fricike, Konrádka, Fülöpke, Augusztácska és Hennike a gyermeki rosszasság áldozatává válik. Az előadásból minden gyermek megtudhatja, hogy érdemes jónak lenni, mert annak komoly tétje van. Semmiképp se fitymáljuk le a hazai levest, ne kegyetlenkedjünk szeretteinkkel, öltözzünk fel rendesen, ha kimegyünk a hidegbe, ne szopjuk az ujjunk, ne játszunk a tűzzel, ne hintázzunk a széken evés közben, ne ábrándozzunk séta közben. Ha mindezt megfogadjuk, elérhetjük a felnőttkort.
Izsák Lili díszlete rózsaszín selyempapírba csomagolt gyerekszobát formáz meg, középen a szülői kanapéval, amelynél nem létezik ennél szvítebb hóm. Nagy Fruzsina ötletes és karakteres jelmezei a felismerhetetlenségig elmaszkírozzák a színészeket, külön játék a nézőnek, melyik smink mögött melyik színész bújik meg. A játszó és játszott közötti nemcsere (kivétel: Csuja Imre apusa) erősíti az amúgy is erőteljes groteszk miliőt.
A képeskönyv lapozását a narrátor doktor Roboz vezényli, aki a nézőhöz beszél, de olykor bele is nyúl a történetbe. Gálffi László tökéletesen lubickol Roboz ördögien vicces szerepében. Máthé Zsolt doktor Chor szerepében Roboz bohócszerű törpe segédje. Mindkettőé figyelemre méltó alakítás. De nem érdemes kiemelni senkit sem külön, hiszen a Jógyerekek képeskönyve az egész Társulat összetett, összeszedett, összehangolt össznépi mulatozásának köszönhetően lesz nemcsak különösen szórakoztató előadás, hanem kiváló színházi esemény is.
A végeredményhez természetesen szükség volt Ascher Tamás gondos kezemunkájára, jó tempójú rendezésére is, aki morbid élvezettel, gazdag humorral fűszerezi a nyolc kis rémtörténetet. Nem hagyhatom ki az összteljesítmény máltatásából Darvas Ferenc vezette zenekar kiváló munkáját sem, akik tökéletesen játszanak alá a színészeknek.
Öröm volt nézni, ahogy az Örkény Színház Társulata merő élvezettel alakította ezeket a alapjában véve papírmasé figurákat, Gálffi László, Máthé Zsolt, Széles László, Csuja Imre, Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Éva, Pogány Judit, Takács Nóra Diána Debreczeny Csaba és Polgár Csaba láthatóan önfeledten bohóckodott az előadás során, de ezt mindannyian úgy tették, hogy közben véresen komolyan vették a szerepüket. Szerencsére a POSzT jóvoltából többször alkalmam volt látni az Örkény Színház előadásait, és évek óta érlelt tapasztalat mondatja vele, hogy rendkívül jól együttműködő Társulata van a Mácsai Pál vezette teátrumnak.
A Jógyerekek képeskönyve témájában nem fajsúlyos darab, de az alkotói összjáték nyomán valódi, nagyszerű színházi élményben lehet része a nézőnek. A közönségnek nagyon tetszett az előadás, ötször is visszatapsolták a játszókat, és a hangos bravó is párszor elhangzott az tapsrendnél.
A Jógyerkek képeskönyve valódi grand guignol, azaz rémdráma (A Grand Guignol eredetileg a 19. század végén alapított párizsi színház, a Théatre Grand-Guignol neve volt. A guignol francia bábjáték, amelyet kesztyűs bábokkal játszottak, s amely a commedia dell'arte hatását tükrözte. Állandó típusai voltak, a főszereplő, a Guignol, népi figura; vidám, józan és ravasz. A Théâtre Grand-Guignolban kezdetben humoros-izgalmas történeteket adtak elő, az 1900-as évek elejétől azonban itt született meg a rémdráma francia változata, mely felvette előadása helyének a nevét, s ma világszerte a túlfűtött, szadista és csekély irodalmi értékű rémdrámák közismert elnevezésévé vált). Úgy érkeztem a színházba, hogy nem vártam a darabtól sokat, semmiféle intellektuális kielégülést, ennek megfelelően rendkívül jól szórakoztam. Feleségem sokat várt az előadástól, neki nem tetszett annyira.
A történet önmagában valóban fabatkát sem ér. A gyermek a család fundamentuma. A gyermeknek azonban szót kell fogadnia anyusának és apusának, ellenkező magatartásából könnyen baja eshet. Petike, Jannika, Robika, Fricike, Konrádka, Fülöpke, Augusztácska és Hennike a gyermeki rosszasság áldozatává válik. Az előadásból minden gyermek megtudhatja, hogy érdemes jónak lenni, mert annak komoly tétje van. Semmiképp se fitymáljuk le a hazai levest, ne kegyetlenkedjünk szeretteinkkel, öltözzünk fel rendesen, ha kimegyünk a hidegbe, ne szopjuk az ujjunk, ne játszunk a tűzzel, ne hintázzunk a széken evés közben, ne ábrándozzunk séta közben. Ha mindezt megfogadjuk, elérhetjük a felnőttkort.Izsák Lili díszlete rózsaszín selyempapírba csomagolt gyerekszobát formáz meg, középen a szülői kanapéval, amelynél nem létezik ennél szvítebb hóm. Nagy Fruzsina ötletes és karakteres jelmezei a felismerhetetlenségig elmaszkírozzák a színészeket, külön játék a nézőnek, melyik smink mögött melyik színész bújik meg. A játszó és játszott közötti nemcsere (kivétel: Csuja Imre apusa) erősíti az amúgy is erőteljes groteszk miliőt.
A képeskönyv lapozását a narrátor doktor Roboz vezényli, aki a nézőhöz beszél, de olykor bele is nyúl a történetbe. Gálffi László tökéletesen lubickol Roboz ördögien vicces szerepében. Máthé Zsolt doktor Chor szerepében Roboz bohócszerű törpe segédje. Mindkettőé figyelemre méltó alakítás. De nem érdemes kiemelni senkit sem külön, hiszen a Jógyerekek képeskönyve az egész Társulat összetett, összeszedett, összehangolt össznépi mulatozásának köszönhetően lesz nemcsak különösen szórakoztató előadás, hanem kiváló színházi esemény is.A végeredményhez természetesen szükség volt Ascher Tamás gondos kezemunkájára, jó tempójú rendezésére is, aki morbid élvezettel, gazdag humorral fűszerezi a nyolc kis rémtörténetet. Nem hagyhatom ki az összteljesítmény máltatásából Darvas Ferenc vezette zenekar kiváló munkáját sem, akik tökéletesen játszanak alá a színészeknek.
Öröm volt nézni, ahogy az Örkény Színház Társulata merő élvezettel alakította ezeket a alapjában véve papírmasé figurákat, Gálffi László, Máthé Zsolt, Széles László, Csuja Imre, Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Éva, Pogány Judit, Takács Nóra Diána Debreczeny Csaba és Polgár Csaba láthatóan önfeledten bohóckodott az előadás során, de ezt mindannyian úgy tették, hogy közben véresen komolyan vették a szerepüket. Szerencsére a POSzT jóvoltából többször alkalmam volt látni az Örkény Színház előadásait, és évek óta érlelt tapasztalat mondatja vele, hogy rendkívül jól együttműködő Társulata van a Mácsai Pál vezette teátrumnak.A Jógyerekek képeskönyve témájában nem fajsúlyos darab, de az alkotói összjáték nyomán valódi, nagyszerű színházi élményben lehet része a nézőnek. A közönségnek nagyon tetszett az előadás, ötször is visszatapsolták a játszókat, és a hangos bravó is párszor elhangzott az tapsrendnél.
(képek: http://www.poszt.com/; FoTóth és Simarafoto)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése