2008. július 11., péntek

Caleb Carr: A halál angyala; Agave Kiadó, Budapest, 2007


Miközben idei egyhetes balatoni nyaralásomat töltöttem családom körében, a Magyar Narancs 2008. június 19. napi számában (XX. évf.; 25. szám) a visszhang rovatban Caleb Carr A sötétség angyala című – az Agave kiadó gondozásában megjelent – könyvéről olvashattam rövid véleménynyilvánítást. A következő sor keltette fel érdeklődésemet Carr első regénye – melyet szintén az Agave adott ki – iránt: „a korábbi kötet egyik nagy erénye volt a XIX. század végi New York abszolút hiteles bemutatása (még az operaműsor is stimmelt).”
A legközelebbi utamon, amely a pécsi Apáczai Nevelési Művelődési Központ könyvtárába vezetett, sikerrel szereztem be A halál angyala című regényt. A könyv vaskos terjedelme úgy látszik igazolja az utóbbi idők tapasztalatait, mely szerint a krimi műfaja is akkor működik igazán jól, ha nem egy-két száz oldalas röpke, délutáni olvasmányt tartogat a számunkra. A nagyobb terjedelem persze önmagában nem garancia, mert a tehetséget az oldalak számával nem lehet pótolni. Mindenesetre, ahogy Mankell regényei esetében, úgy Carr krimijének sikere a részletek tökéletes kidolgozásában rejlik. Nem egyszerűen a főhős nyomozó csavaros észjárásának köszönhető egyszemélyes hőstörténetet olvashatunk Carr tollából sem, hanem izgalmas, élvezetes és fordulatokban gazdag detektívtörténetet.
Carr regényének legfőbb ismertetőjele, ami megkülönbözeti kollégái azonos műfajú írásaitól az – ahogy a mancs cikk írója is kifejezi – a XIX: század végi New York abszolút hiteles bemutatása. Természetesen nem vagyok járatos New York történelmében egyáltalán, így nem tudom leellenőrizni Carr munkáját, de a New York Universityn szerzett történész diplomája, és a gazdag részletességgel megfestett New York-i élet számomra elegendő garanciát nyújtott.
A történet az 1896. évben játszódik, amikor is az Amerikai Egyesült Államok későbbi 26. (1901-1909) elnöke, illetve New York későbbi, 36. (1899-1901) kormányzója, Theodor Roosevelt a New York Városbeli rendőrfőnökök Tanácsának elnöke (1895-1897).
New York városában van egy ember, aki prostituált kiskorú fiúkat mészárol, és nem éppen mindennapi módon: kivájja a szemüket, a péniszüket levágja és szájukba dugja, csonkításokat végez rajtuk. A rendőrség tehetetlen a New York szegény rétegeit tizedelő gyilkosságsorozat felderítésében. Roosevelt ezt a kezdettől fogva tudja, ezért titokban – egyébként ugyanis végzetes politikai támadásoknak tenné ki magát – a magyar származású Laszlo Kreizler (aki a Bellevue tébolyda sokat vitatott orvosa és lélek búvára) vezetésével nyomozó csapatot szervez, akiknek a dolga az lesz, hogy új módszerekkel fényt derítsenek a New York közhangulatát is feldúló sötét bűnténysorozatnak. A nyomozó csoporthoz tartozik még a regény tulajdonképpeni narrátora, John Schuyler Moore, a Times bűnügyi tudósítója, Sara Howard, a New York-i rendőrség első női nyomozója, a korukat meghaladó nyomozási technikákkal dolgozó Lucius és Marcus Isaacson detektívőrmester urak, valamint segítőik Stevie Tagger és Cyrus Montrose.
Carr regényének nagyszabású vállalkozása nemcsak egy egyszerű bűntény megfejtésében rejlik, hanem korrajzot fest az 1800-as évek végének New York-i társadalmáról, bemutatja a város életét meghatározó éttermeket, lokálokat, színházi repertoárt, a helyi hatalmasságokat, legyen az bűnöző, politikus, rendőr vagy egyházi személyiség. Laszlo csapatának ebben a közegben nemcsak a bűnözővel kell megküzdenie, hanem az ügy hátterében mozgó összes érdek ellenében is kell dolgozniuk. A csapat módszere a gyilkos személyiségének feltérképezésében valósul meg, segítségül hívva a kor pszichológiai elméleteit, és a spekulatív gondolkodást.
Az 1994-ben megjelent regény kitűnő fordításban (Falvay Dóra) és kiváló puhafedeles kiadásban kerülhet a magyar olvasó kezébe. A krimit szerető olvasóközönségnek melegen ajánlom Caleb Carr regényét, fantasztikusan izgalmas nyomozás részesei lehetünk.

Nincsenek megjegyzések: