Bűn és Kárhozat

A 84 éves Sidney Lumet számos nagy sikerű filmmel a háta mögött (a teljesség igénye nélkül: 12 dühös ember, Orfeusz alászáll, A domb, Serpico, Gyilkosság az Orient Expresszen, Kánikulai délután, Hálózat, Halálcsapda, Az ítélet, Manhattanre leszáll az éj) is tud meglepetést okozni. Legújabb filmjének alapszituációja akár egy fekete komédia vagy némi humorral megspékelt krimi kiindulópontja is lehetne.
A pénzügyi gondokkal küszködő fiú a hasonló helyzetbe lévő öcsét arra bujtja fel, hogy egy általuk igen jól ismert ékszerüzletet raboljanak ki. A rossz útra lépő csemeték akciója azonban az ékszerboltban – mely a szülők családi vállalkozása – tragikus irányt vesz. A tervtől eltérően nem az idős alkalmazott tartózkodik a boltban, hanem az édesanya. A felbujtott öcs által megbízott rabló pedig tűzpárbajba keveredik a házigazdával, és Ő megy hamarabb a túlvilágra. Az édesanya sem jár jobban, őt több napi kóma után vesznek le a lélegeztető gépről. A Coen tesók ehhez a sztorihoz biztosan felsorakoztattak volna egy-két jellegzetes helybéli karaktert és nem hagyták volna munka nélkül Steve Buscemit sem. Sidney Lumet filmje ennél kegyetlenebb. A Mielőtt az ördög rád talál nem hordoz magában semmiféle humort, amely kimozdíthatná a nézőt abból a kényelmetlenségből, amely ennyi érzéketlenség láttán belé szorul.
Andrew Hanson (az ezúttal is zseniális Philip Seymour Hoffman) látszólag sikeres üzletember, gyönyörű feleséggel (Marisa Tomei) az oldalán. Andy azonban keményen drogozik, és a cég ellenőrzése során is súlyos könyvelési hibák kerülnek napvilágra. Hank Hanson (Ethan Hawke) elvált, egyedül él, és a gyerektartást sem tudja a kellő rendszerességgel fizetni. A Hanson család két elcseszett figurája kétségbeesésében az általuk briliánsnak vélt tervet próbálja meg kivitelezni, de mindegyik gyáva ahhoz, hogy maga vigye véghez a rablást. Andy, az ötletgazda az öcsére, Hankre bízza a kivitelezést, aki egy ismerőst bíz meg a megvalósítással.
A testvérpár akár észrevétlen is maradhatna, de az öcs lelkiismerete, az elhunyt rabló barátnőjének – és annak bátyjának – pénzéhsége, valamint Andy körül egyre inkább fodrozódó hullámok a végén összecsapnak, és egy ámokfutásban érnek véget. Mindeközben persze a látszólag idillikus külvárosi családi képből előrejlenek az apa és báty közötti évtizedes ellentétek, az öcs és a báty feleségének szexuális kalandjai, és ami biztosnak látszott, az összetörik. A mohóság bűnébe lépő testvérpár nem menekülhet a kárhozat elől.
A film az idősíkok variálásával fokozza a néző izgalmát, fokról fokra több információt csepegtetve a történet megértéséhez. A kronológiai sorrend felborítása nem újkeltű dolog, sőt mára divattá vált. Jelen esetben azonban nem érzem felesleges cicomának, izgalmassá teszi az összképet. A filmben szereplő színészek jól hozzák szerepüket, különösen Philip Seymour Hoffman alakítása érdemel elismerést, de Ethan Hawke nyafka, béna Hankje is figyelemre méltó. Albert Finney is elfogadható az apa szerepében, bár Őt éreztem a leggyengébbnek a főbb karakterek közül.
A film kimaradt a hazai mozi forgalomból, a videotékák polcain és az internetes DVD portálokon találhat rá az ember. Kár, mert igen komoly darabról van szó, még akkor is, ha a történet humortalansága miatti kényelmetlenségérzetem miatt nem lesz a kedvencem. Ez azonban már saját ízlésem, egyéni habitusom korlátjaként róható fel.

(Sidney Lumet: Mielőtt az ördög rád talál)