A 90-es évek balkáni háborúja, a boszniai és koszovói mészárlás, Belgrád bombázása a nacionalista örület és a gyülölet okozta seb Európa szívében. A háborúk már rég elvesztették igazságos vagy igazságtalan mivoltukat, a romantikus nemes cél nem a XX. század sajátja. “Mindig lehangoló érzés tölt el, ha valamely háborúhoz jelzőket illesztenek, amely jelzők szerint az adott háború igazságos, szükséges, helyénvaló vagy elkerülhetetlen. Akárha szaloncukrokat látnék himbálózni a fenyőágon. Rosszabb. A háborús jelzők inkább seggtörlőkendők. Tisztára törölgetik az adott ülepet ürítés után, ám a szar ettől függetlenül megmarad…” (Schreiber véleménye a háborúról)Darvasi háborús novellái egy áttekinthetetlen, titokzatos világról szólnak, amely tele van feloldhatatlan ellentmondásokkal, fantasztikus fordulatokkal és gyönyőrű képekben elmesélt velőtrázó kegyetlenséggel.
A Szerezni egy nőt szürreális világában ugyanakkor helye van az érzékenységnek, amely azonban a borzalomban fogant. Legendák és hiedelmek földje ez, ahol őrültek és szentek élnek. A kötet tizenhat történetének szereplői különös teremtmények, művégtag-készítők, tömegsír feltárók, gyepmesterek, dokumentátorok, és egyéb furcsa szerezetek, akiknek többnyire egy – közös – céljuk van, mégpedig, hogy nőt szerezzenek (vásároljanak, raboljanak, rabszolgává tegyenek, megerőszakoljanak) maguknak.
A novellák címe egy-egy női névhez kapcsolódik, legyen az legendás partizánnő, háborús kurva, markotányos nő, apáca, és így tovább. Darvas történetének nő alakjai rondák, gyönyörű szépek, betegek, bolondok, egy csodálatosan rémisztő kor szülöttei. A történetek elzárkóznak az értelmezés lehetősége elől, nincs morális magyarázat, csak az érzékeket átható paradoxonok, misztériumok léteznek. A történet elbeszélője a változó nevek és létezés mögé bújó krónikás, aki megfigyel és dokumentál.
A kortárs magyar irodalom – a kritika által sokat fényesített – szövegirodalmi vonulata mellett szépen csendben és szerényen Darvasi lett a történetközpontú magyar próza egyik meghatározó képviselője, kezdve mítosz újrateremtő, vaskos regényével (A könnymutatványosok legendája), az ÉS-beli Szív Ernős tárcáival, bezárólag a kínai birodalom, a futball világát és a délszláv háborút átszelő legendateremtő novellisztákájával.
Darvasi történetei a szerzői képzelet és az olvasói vágy hálás találkozása, ahol a képzelet tényleg szárnyal, a mesei fikció és a nyers valóság határmezsgyéjéről szólnak.
A Szerezni egy nőt háborús képe nem mond közhelyeket a világégésekről, hanem mesél, egy érthetetlen, rejtélyes világról, amely makacsul megfejthetetlen marad, hiszen a háború létezésére nincs semmiféle értelmes magyarázat, ideologikus vigasz, csak az emlékezés adhat valamiféle értelmezést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése