Befejeződött hát korunk gyerekhősének, az ifjú varázsló, Harry Potternek a kalandjai. Rajongók sokasága találgatta, vajon J.K. Rowling milyen sorsot szán végül kedvencüknek, az író végeredményben romantikus, gyermekbarát befejezés mellett döntött. Úgy gondolom, nem is tehetett másként.
A történet ott kezdődött, amikor Joanne Kathleen Rowling 1994-ben a portugáliai Oportóból – egy válással a háta mögött és egy egyéves kislánnyal a hóna alatt – hazatért Angliába a Harry Potter első könyvének pár fejezetével. Az ügynökség, akinek a kéziratot az írónő megküldte, azonnal ugrott a dologra. Végül is, 1997. június 26. napján jelent meg a Szigetországban a Harry Potter és a bölcsek köve című regény. Rowling már a kezdetektől hét részesre szánta a regény sorozatot, igazodva a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanéveihez. A történet színe-java ebben a varázslóiskolában játszódik. A kezdetben elsősorban gyerekeknek szóló mese, részről részre, a szereplők (egyúttal a Harry Potter könyveken felnövő gyermekolvasók) életkorának előrehaladtával izgalmas fantasyvé alakul át. A Harry Potter sorozat tulajdonképpen ugyanolyan elemekre épít, mint a szintén kultikusnak számító Gyűrűk ura trilógia és a Csillagok háborúja Saga. Az alapszituációjában hasonló meséket saját mitológiájuk (ez Tolkiennál különösen jól kidolgozott) teszi egyedülállóvá. A jó és rossz évtizedes, évszázados küzdelmének végéhez érve a Kiválasztotton a sor, hogy megteremtse a világ egyensúlyát. A XX. század - és egyáltalán az egész emberiség - történelmének messzemenőkig meghatározó időszaka a II. világháború volt, amikor is a világ kategórikusan két pólusra bomlott. A jó és a rossz határai jól körülhatároltóvá, felismerhetővé váltak, a világ egésze egységesen lépett fel az alaktalan tömeget felvonultató nácista Harmadik Birodalommal szemben. A XX. század második felétől született mesék szinte midnegyikében figyelemmel kísérhető a nevezett történelmi pillanatban kettéválasztott jó és rossz közötti küzdelem. A Harry Potter könyvek varázslóvilága is hasonló ideológikus alapon feszül egymásnak.
A történet ott kezdődött, amikor Joanne Kathleen Rowling 1994-ben a portugáliai Oportóból – egy válással a háta mögött és egy egyéves kislánnyal a hóna alatt – hazatért Angliába a Harry Potter első könyvének pár fejezetével. Az ügynökség, akinek a kéziratot az írónő megküldte, azonnal ugrott a dologra. Végül is, 1997. június 26. napján jelent meg a Szigetországban a Harry Potter és a bölcsek köve című regény. Rowling már a kezdetektől hét részesre szánta a regény sorozatot, igazodva a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanéveihez. A történet színe-java ebben a varázslóiskolában játszódik. A kezdetben elsősorban gyerekeknek szóló mese, részről részre, a szereplők (egyúttal a Harry Potter könyveken felnövő gyermekolvasók) életkorának előrehaladtával izgalmas fantasyvé alakul át. A Harry Potter sorozat tulajdonképpen ugyanolyan elemekre épít, mint a szintén kultikusnak számító Gyűrűk ura trilógia és a Csillagok háborúja Saga. Az alapszituációjában hasonló meséket saját mitológiájuk (ez Tolkiennál különösen jól kidolgozott) teszi egyedülállóvá. A jó és rossz évtizedes, évszázados küzdelmének végéhez érve a Kiválasztotton a sor, hogy megteremtse a világ egyensúlyát. A XX. század - és egyáltalán az egész emberiség - történelmének messzemenőkig meghatározó időszaka a II. világháború volt, amikor is a világ kategórikusan két pólusra bomlott. A jó és a rossz határai jól körülhatároltóvá, felismerhetővé váltak, a világ egésze egységesen lépett fel az alaktalan tömeget felvonultató nácista Harmadik Birodalommal szemben. A XX. század második felétől született mesék szinte midnegyikében figyelemmel kísérhető a nevezett történelmi pillanatban kettéválasztott jó és rossz közötti küzdelem. A Harry Potter könyvek varázslóvilága is hasonló ideológikus alapon feszül egymásnak.
A Harry Potter könyvek első magyarországi megjelenése idején, épp a Gyűrűk ura trilógia vászonra kerülése idején elkerülhetetlenül egymás mellé állították a két művet. A Tolkien rajongók nagy része – kissé – szánalmas tekintettel néztek le a Potter rajongókra, és a már kultikus szférák adta gőggel utasították el az ifjú szemüveges pálcaforgató történetét (azokról ne is beszéljünk, akik mindkettő világától, meg egyáltalán a mesék világától távol állónak bélyegezték magukat).
Őszintén bevallom, kezdetben én is effajta elutasító magatartással viszonyultam Rowling művéhez. Tartott ez 2006-ig, amikor is beadtam a derekamat, és kíváncsiságtól vezérelve kezembe vettem az első kötetet. Tulajdonképpen szerencsém volt, mert az első öt kötetet folyamatában tudtam elolvasni, alig a hatodik kötet megjelenése előtt két hónappal, így lényegében csak a befejező epizód előtti hosszabb szünetet kellett türelmetlenebbül kivárnom, szemben a kezdetektől magukat rajongóknak mondható olvasóknak. Nem állítom, hogy eljutottam a rajongás olyan fokára, hogy varázslónak öltözzek, vagy összejövetelekre járjak (ez korábban más kultikus alkotásoknál sem volt jellemző rám), de nem tagadom, hogy türelmetlenségemben a befejező epizódnál már a nem hivatalos magyar fordítást is elolvastam tavaly, illetve – leginkább az „őrület” atmoszférája iránti kíváncsiságom miatt – az éjféli nyitásnál ott tolongtam a LIBRI könyvesbolt kapujában a befejező darab megjelenése napján.
A wikipédia szerint a Harry Potter-sorozat a Gyűrűk ura rekordját megdöntve a világ legsikeresebb egyszerzős könyve (bestsellere) lett. Több mint 300 millió példánnyal csak a Biblia áll fölötte, ami viszont több különböző szerző munkája. Irodalmi értékeiről megoszlanak a vélemények, de ami tény, hogy gyerekek millióit buzdított olvasásra, és a digitális korban ez hatalmas eredmény, úgy gondolom. természetesen ez a megállapítás, mára már elcsépelten is hangozhat. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a sorozatok világát éljük, ahol régi ismerősök tekintenek vissza ránk a televízió képernyőiről vagy a könyvek lappjairól. A Harry Potter csáberejét ennél fogva a varázslóvilág fantáziadús megalkotása mellett a jól megszokott szereplők sorsának végig követése adja. Rowling mindeközben áttételesen, mesévé szőve olyan témákkal ismerteti meg a gyermekolvasót, mint a tolerancia, a faji megkülönböztetés vagy a Halál elfogadásának gondolata.
Az első kötet 1997-es megjelenését követően a sorozat óriási népszerűségre tett szert, kivívta a kritikusok dicséretét és pénzügyi szempontból is kiemelkedően sikeres volt, a siker a világ eddigi legjobban kereső regényírójává tette Rowlingot. A sorozat köteteit 60-nál több nyelvre fordították le. A sorozatot megfilmesítették (illetve jelenleg a hatodik rész forgatása zajlik), videójátékok készültek belőle és számtalan Potter-témájú ajándéktárgyat forgalmaztak.
A 7. rész, a Harry Potter és a Halál ereklyéi, tulajdonképpen méltó befejezése a Harry Potter rejtélynek, bár a befejezés helyenként, és az epilógus túl romantikus. A könyv a sorozat korábbi részeihez képest sokkal akciódúsabb, a történet kikerül a Roxfort falai közül, és a befejezésig sikerül fenntartania az izgalmat. Rowling végeredményben elzárja a szálakat, de nem ad megfejtést az összes rejtélyre, apróbb kérdések nyitva maradnak. A történet folytatható lenne. A szerző – bevallása szerint – nem kívánja folytatni Harry Potter történetét. A józanabb rajongók ezt tudomásul veszik, és annak szoríthatnak, hogy Rowling betartsa ígéretét. Persze ennek az ellenkezője sem kizárható, és Rowling tervezi is, egy a HP világát összefoglaló lexikonszerű könyv későbbi kiadását.
Őszintén bevallom, kezdetben én is effajta elutasító magatartással viszonyultam Rowling művéhez. Tartott ez 2006-ig, amikor is beadtam a derekamat, és kíváncsiságtól vezérelve kezembe vettem az első kötetet. Tulajdonképpen szerencsém volt, mert az első öt kötetet folyamatában tudtam elolvasni, alig a hatodik kötet megjelenése előtt két hónappal, így lényegében csak a befejező epizód előtti hosszabb szünetet kellett türelmetlenebbül kivárnom, szemben a kezdetektől magukat rajongóknak mondható olvasóknak. Nem állítom, hogy eljutottam a rajongás olyan fokára, hogy varázslónak öltözzek, vagy összejövetelekre járjak (ez korábban más kultikus alkotásoknál sem volt jellemző rám), de nem tagadom, hogy türelmetlenségemben a befejező epizódnál már a nem hivatalos magyar fordítást is elolvastam tavaly, illetve – leginkább az „őrület” atmoszférája iránti kíváncsiságom miatt – az éjféli nyitásnál ott tolongtam a LIBRI könyvesbolt kapujában a befejező darab megjelenése napján.
A wikipédia szerint a Harry Potter-sorozat a Gyűrűk ura rekordját megdöntve a világ legsikeresebb egyszerzős könyve (bestsellere) lett. Több mint 300 millió példánnyal csak a Biblia áll fölötte, ami viszont több különböző szerző munkája. Irodalmi értékeiről megoszlanak a vélemények, de ami tény, hogy gyerekek millióit buzdított olvasásra, és a digitális korban ez hatalmas eredmény, úgy gondolom. természetesen ez a megállapítás, mára már elcsépelten is hangozhat. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a sorozatok világát éljük, ahol régi ismerősök tekintenek vissza ránk a televízió képernyőiről vagy a könyvek lappjairól. A Harry Potter csáberejét ennél fogva a varázslóvilág fantáziadús megalkotása mellett a jól megszokott szereplők sorsának végig követése adja. Rowling mindeközben áttételesen, mesévé szőve olyan témákkal ismerteti meg a gyermekolvasót, mint a tolerancia, a faji megkülönböztetés vagy a Halál elfogadásának gondolata.
Az első kötet 1997-es megjelenését követően a sorozat óriási népszerűségre tett szert, kivívta a kritikusok dicséretét és pénzügyi szempontból is kiemelkedően sikeres volt, a siker a világ eddigi legjobban kereső regényírójává tette Rowlingot. A sorozat köteteit 60-nál több nyelvre fordították le. A sorozatot megfilmesítették (illetve jelenleg a hatodik rész forgatása zajlik), videójátékok készültek belőle és számtalan Potter-témájú ajándéktárgyat forgalmaztak.
A 7. rész, a Harry Potter és a Halál ereklyéi, tulajdonképpen méltó befejezése a Harry Potter rejtélynek, bár a befejezés helyenként, és az epilógus túl romantikus. A könyv a sorozat korábbi részeihez képest sokkal akciódúsabb, a történet kikerül a Roxfort falai közül, és a befejezésig sikerül fenntartania az izgalmat. Rowling végeredményben elzárja a szálakat, de nem ad megfejtést az összes rejtélyre, apróbb kérdések nyitva maradnak. A történet folytatható lenne. A szerző – bevallása szerint – nem kívánja folytatni Harry Potter történetét. A józanabb rajongók ezt tudomásul veszik, és annak szoríthatnak, hogy Rowling betartsa ígéretét. Persze ennek az ellenkezője sem kizárható, és Rowling tervezi is, egy a HP világát összefoglaló lexikonszerű könyv későbbi kiadását.
A kötetek:
1.
Harry Potter and the Philosopher’s Stone - Harry Potter és bölcsek köve
Anglia, 1997. június 26. - Magyarország, 1999 285 oldal
Anglia, 1997. június 26. - Magyarország, 1999 285 oldal
ISBN 963-9307-22-x
2.
Harry Potter and the Chamber of Secrets - Harry Potter és a Titkok Kamrája
Anglia, 1998. július 2. - Magyarország, 2000 316 oldal
ISBN 963-9307-29-7
Anglia, 1998. július 2. - Magyarország, 2000 316 oldal
ISBN 963-9307-29-7
3.
Harry Potter and the Prisoner of Azkaban - Harry Potter és az azkabani fogoly
Anglia, 1999. július 8. - Magyarország, 2000 399 oldal
ISBN 963-9307-28-9
Anglia, 1999. július 8. - Magyarország, 2000 399 oldal
ISBN 963-9307-28-9
4.
Harry Potter and the Goblet of Fire - Harry Potter és a Tűz Serlege
Anglia, 2000. július 8. - Magyarország, 2000 674 oldal
ISBN 963-9307-30-0
5.
Anglia, 2000. július 8. - Magyarország, 2000 674 oldal
ISBN 963-9307-30-0
5.
Harry Potter and the Order of the Phoenix - Harry Potter és a Főnix rendje
Anglia, 2003. június 21. - Magyarország, 2003. december 5. 751 oldal
ISBN 963-9307-88-2
Anglia, 2003. június 21. - Magyarország, 2003. december 5. 751 oldal
ISBN 963-9307-88-2
6.
Harry Potter and the Half-Blood Prince - Harry Potter és a Félvér Herceg
Anglia, 2005. július 16. - Magyarország, 2006. február 10. 623 oldal
Anglia, 2005. július 16. - Magyarország, 2006. február 10. 623 oldal
ISBN 963-9563-75-7
7.
Harry Potter and the Deathly Hallows - Harry Potter és a Halál ereklyéi
Anglia, 2007. július 21. - Magyarország, 2008. február 9. 623 oldal
Anglia, 2007. július 21. - Magyarország, 2008. február 9. 623 oldal
ISBN 978-963-9715-43-1
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése