2010. március 17., szerda

Adél futása

Hajdu Szabolcs filmje, az Off Hollywood a filmrendező egy napjáról szól. Bódi Adél rendezőnő (Török-Illyés Orsolya) pontot tehet filmje, a Nem, hanem című produkció történetének végére. Az Off Hollywood a film bemutatójának napján játszódik. A film elején Adélt futni látjuk, de a sporttevékenység később egészen más értelmet nyer.
Már az elején el volt cseszve az egész, mondhatná a filmbeli rendezőnő. A nap kezdetén egy reggeli rádióműsorban igyekszik népszerűsíteni a filmjét, ám az egykori évfolyamtárs műsorvezető (Miklós Marcell) dilettantizmusának és rosszindulatának köszönhetően az interjúból hamar kínos beszélgetés kerekedik ki, amelyben a rendezőnő megpróbálja helyreigazítani a műsorvezető pofátlan szemérmetlenséggel kiböfögött sületlenségeit. A kellemetlenkedés után a nap nem folytatódik jobban. Kiderül, hogy esti bemutatóra szóló meghívók több mint a fele rossz dátummal került kipostázásra, eközben a producer (Thúróczy Szabolcs) az alkotónőt a következő projektje kapcsán a költségvetés érdekében kényszeregyezségekre kívánja rávenni. A nő magánéletében is felgyülemlenek a bajok. Az otthonukban sértődötten gubbasztó színész férj (Szabó Domokos) nem képes megemészteni azt, hogy a felesége ezúttal kihagyta őt a filmjéből, és nem hajlandó társul szegődni házastársa mellé a film bemutatójára. A bemutatóra alig jönnek el, persze akik jelen vannak és megszólítják a rendezőnőt, elismeréssel beszélnek a filmről, de ebben sincs túl nagy köszönet. Miközben a gyártásvezető (Kovács Lehel) a főszereplő (Mészáros Tibor) kifizetésével bajlódik, Adél a nap végére besokall, a fejébe maró görcsök a konfliktusok feloldhatatlanságának lenyomatai. Hajdu Szabolcs tökéletesen adagolja a rendezőnőt érő újabb és újabb konfliktushelyzeteket, amelyeket elviselhetővé színezi a hétköznapi emberi játszmákból adódó természetes humorral. A film háromnegyedénél viszont éles válás történik. A film kulcsjelentében, a terhes gondolatoktól meggyötört nő összeomlásának lehetünk tanúi, kétségbeesetten fut bele a budapesti éjszakában. A hosszúra nyújtott jelent alatt kísérteties, idegesítő kopogó zene fokozza a nő bensőjében dúló viharokat. Adél futva menekül a mögötte fenyegetően csaholó láthatatlan kutyahorda elől. A végletekig feszített jelentben megkönnyebbülés a néző számára is, amikor a kórházban beadják Adélnak a nyugtatót. Hajdu Szabolcs Off Hollywoodja tévéfilmnek készült, ám a szereplők improvizációinak köszönhetően játékfilmmé nőtte ki magát. Az Off Hollyweood a magyar film jelenlegi helyzetéről szól. Biztos vagyok abban, hogy a rendező komoly és keserű tapasztalataiból született meg ez a film. Tökéletesen eltalált helyzetekből építkezik a film. Ott van például a Debrecenből Pestre, a premierre utazó színész (Vásári József) kocsma jelente, akinek felvett jelenetei a filmbeli filmből végül kivágásra kerültek. A kocsmatárs unszolására mutatott produkció (nevetés és sírás) egyszerre rendkívül humoros, másrészről megejtően szomorú, miközben ez a nagyon emberi jelenet alkotói nekifeszülés reménytelenségét is képes filmre fogalmazni.
Az Off Hollywood a mai magyar filmes valóságról szól. Miként kell a rendezőnek eredeti elképzeléseiből engednie, hogy folytonos kompromisszumok kötésével pénzt szerezzen annak a filmnek az elkészítéséhez, ami már nem is a sajátja. Mire elérkezik a bemutató napja, az alkotó már rá sem ismer arra a kreatúrára, amely a kezéből születette. Ámde miközben Hajdu az alkotói szabadság lehetetlenségéről szól, a reményt nem tagadja meg magától. Erre kitűnő példának éppen Hajdu filmjei szolgálhatnak. Hajdu filmje minden ízében őszinte mozi, amely játékos humorral fűszerezi a súlyos mondanivalót. Az Off Hollywood kőkemény filmes akadályverseny.

(Hajdu Szabolcs: Off Hollywood)

(képek: www.est.hu)

Nincsenek megjegyzések: