A hétvége jó hangulatban telt el. Ritkán látott testvérem és családja Vilonyáról Pécsre látogatott. A gyerekek háta mögött ajándékcsomagokat cseréltünk, mert előreláthatólag az ünnepek alatt nem fogunk egymással találkozni. Az utóbbi években egyre ritkulnak találkozóink. Ők nagyon elfoglaltak, sok a munkájuk. Szüleim, mióta nyugdíjba mentek, sokat tartózkodnak náluk. Pécsre kevésszer jönnek, leginkább mamámnál Balatonbogláron tudunk találkozni. Mivel nekünk autónk nincs, mi oda sem sokszor jutunk el.
A hétvége békében telt. Vasárnap délután épp pihenőjéből ébredt fel Márk, mi befejeztük a társasjáték partyt feleségemmel. Kabátban voltunk, indultunk volna anyósomékhoz, akik olyan öt percre laknak tőlünk. Ebben a pillanatban türelmetlen kopogás hallatszott az ajtónkon. Az alsó szomszéd volt az, közölte ömlik a víz nálunk. Ekkor lettünk figyelmesek arra, hogy a fürdőszoba lámpájából csöpög a víz, aztán jött a háztartásbeli cunami. A fürdőszobai szellőzőn keresztül robbanásszerűen jött a mocskos lé. A kabátot ledobtuk a szobában, gyorsan felhívtam anyósomat, hogy jöjjön a fiunkért. Márk egyébként nem sírt, nem ijedt meg, hanem meglepetten állt, és magyarázta babanyelvén a történteket. Zsebemben az elmozduló mobiltelefon 4 vészjelzést adott le. A vödröt a falnak támasztottam, régi pólóimat dobáltam a vízbe, hogy megakadályozzam a gyerekszoba elárasztását.
A víz kb. háromnegyed órán át ömlött be a lakásunkba, addigra szállt ki a PÉTÁV ügyeletese, hogy elzárja a főcsapot. Én a fürdőszobában, feleségem a konyhában szemeteslapáttal lapátolta a vizet egy vödörbe. Végeredményben a konyhabútor és az előszobai beépített szekrény megúszta a házi árvizet. A parkettás nagyszobát elkerülte a helyzet. A gyerekszoba padlószőnyege azért kapott rendesen, de korántsem annyira, mint az alattunk vagy fölöttünk levőké. A konyha, a gyerekszoba falán apró halvány foltot hagyott a víz. Hatalmas nagy szerencsének volt, ha 5-10 perccel később kapjuk az áldást, már útban vagyunk anyósomék felé. Ki tudja mikor értesülünk a dologról, és mit találunk otthon.
Felmerül a kérdés mi váltotta ki az esetet. A mienkhez hasonló lépcsőházakban lévő csövek egy idő után korrodálódik, nem törődnek a cseréjükkel, így efféle balesetek bármikor előfordulhatnak. Ez esetben azonban nem a PECH váltotta ki vesztünket, hanem az ötödiken lakók bamba balfaszsága. A nap mint nap erősen alkoholos delíriumban élő testvérpár óriási közüzemi tartozást halmozott fel maga mögött. Ennek következtében a PÉTÁV lezárta a melegvizes csapott náluk. A szerencsétlen barmok pedig nagy nyomás alatt meg akarták buherálni a szolgáltató által lepecsételt berendezést. Persze nem sikerült nekik vagy inkább túl jól ment a dolog.
A lépcsőházban hatalmas a felháborodás. A bajban persze sok olyan lakóval összetegeződik az ember, akik mellett korábban egy orr alatt elnyomott köszönéssel elment az ember. Megtudtuk, hogy már többször feljelentették ilyen-olyan dolgok miatt őket. Sajnos tulajdonosok, így a kilakoltatásuk hosszadalmas folyamat lesz, de már a közös képviselő lakásszövetkezet, illetve a PÉTÁV is végrehajtást kért a lassan csillagászati tartozásukért. Tegnap az egyik renitenssel megint találkoztam, dőlt belőle a cefreszag.
A történetet egy ablakon kirepülő azonosított tárgy, egy lábos töltött paprika teszi kerekké. Péntek este arra lettünk figyelmesek, hogy a légkondicionáló berendezésünk külső egysége paprikafoltos. El sem tudtuk képzelni, mi lehet ennek az oka. A házban lakók beszámolója szerint, miközben az egyik lakó be akart jönni a bejárati ajtón, tőle két méterre a földön landolt az aznapi ebéd. Persze nem világos még számomra, hogy pontosan ki követte el ezt az elképesztő hülyeséget, de több gyanús jel és az emberben működő előítélet arra enged következtetni, hogy a közutálat tárgyává lett lakótársaink vívmánya ez is.
A nem is annyira távoli jövőben, amennyiben a lakáspiaci helyzet, egy néhány megtakarításunk, és a jelenlegi lakáshitel áthelyezése megengedi szeretnénk a másfélszobás otthonunkat nagyobb belső térre váltani. Azon gondolkodtam, ha találunk egy megfelelő kéglit, járjam végig a lépcsőházat és szemrevételezzem az ott lakókat? Hihetetlenül védtelen az ember.
A történet tanulságos. A kellemetlenség mellett nagyon örülünk, hogy túl nagy kárunk nem lett. A fürdőt és az előszobát kell újrafesteni. Amennyiben a biztosítótól kapunk annyi pénzt, akkor már a konyhát is kifestetetjük.
A fiatal rendőr – amikor elköszönt – bizonytalan mosollyal azt mondta, hogy azért Boldog Ünnepeket kíván. Elmosolyodtam és viszonoztam jókívánságait. Éles helyzetben a kezdeti kétségbeesést a vagyonvédelmi ösztön felőrölte és győzedelmeskedett bennünk. Aznap este anyósoméknál aludtunk, mert az ázott festékszag elviselhetetlen volt. Gyermekünk vidáman bukfencezett az ágyon, szerencsére semmi ijedelmet nem okozott az eset benne. Mi kieresztésképp jó pár pohár bort és pezsgőt leküldtünk a gyomrunkba. Az éjszaka bár nem volt nyugodalmas, de eseménytelen volt.
A hétvége békében telt. Vasárnap délután épp pihenőjéből ébredt fel Márk, mi befejeztük a társasjáték partyt feleségemmel. Kabátban voltunk, indultunk volna anyósomékhoz, akik olyan öt percre laknak tőlünk. Ebben a pillanatban türelmetlen kopogás hallatszott az ajtónkon. Az alsó szomszéd volt az, közölte ömlik a víz nálunk. Ekkor lettünk figyelmesek arra, hogy a fürdőszoba lámpájából csöpög a víz, aztán jött a háztartásbeli cunami. A fürdőszobai szellőzőn keresztül robbanásszerűen jött a mocskos lé. A kabátot ledobtuk a szobában, gyorsan felhívtam anyósomat, hogy jöjjön a fiunkért. Márk egyébként nem sírt, nem ijedt meg, hanem meglepetten állt, és magyarázta babanyelvén a történteket. Zsebemben az elmozduló mobiltelefon 4 vészjelzést adott le. A vödröt a falnak támasztottam, régi pólóimat dobáltam a vízbe, hogy megakadályozzam a gyerekszoba elárasztását.
A víz kb. háromnegyed órán át ömlött be a lakásunkba, addigra szállt ki a PÉTÁV ügyeletese, hogy elzárja a főcsapot. Én a fürdőszobában, feleségem a konyhában szemeteslapáttal lapátolta a vizet egy vödörbe. Végeredményben a konyhabútor és az előszobai beépített szekrény megúszta a házi árvizet. A parkettás nagyszobát elkerülte a helyzet. A gyerekszoba padlószőnyege azért kapott rendesen, de korántsem annyira, mint az alattunk vagy fölöttünk levőké. A konyha, a gyerekszoba falán apró halvány foltot hagyott a víz. Hatalmas nagy szerencsének volt, ha 5-10 perccel később kapjuk az áldást, már útban vagyunk anyósomék felé. Ki tudja mikor értesülünk a dologról, és mit találunk otthon.
Felmerül a kérdés mi váltotta ki az esetet. A mienkhez hasonló lépcsőházakban lévő csövek egy idő után korrodálódik, nem törődnek a cseréjükkel, így efféle balesetek bármikor előfordulhatnak. Ez esetben azonban nem a PECH váltotta ki vesztünket, hanem az ötödiken lakók bamba balfaszsága. A nap mint nap erősen alkoholos delíriumban élő testvérpár óriási közüzemi tartozást halmozott fel maga mögött. Ennek következtében a PÉTÁV lezárta a melegvizes csapott náluk. A szerencsétlen barmok pedig nagy nyomás alatt meg akarták buherálni a szolgáltató által lepecsételt berendezést. Persze nem sikerült nekik vagy inkább túl jól ment a dolog.
A lépcsőházban hatalmas a felháborodás. A bajban persze sok olyan lakóval összetegeződik az ember, akik mellett korábban egy orr alatt elnyomott köszönéssel elment az ember. Megtudtuk, hogy már többször feljelentették ilyen-olyan dolgok miatt őket. Sajnos tulajdonosok, így a kilakoltatásuk hosszadalmas folyamat lesz, de már a közös képviselő lakásszövetkezet, illetve a PÉTÁV is végrehajtást kért a lassan csillagászati tartozásukért. Tegnap az egyik renitenssel megint találkoztam, dőlt belőle a cefreszag.
A történetet egy ablakon kirepülő azonosított tárgy, egy lábos töltött paprika teszi kerekké. Péntek este arra lettünk figyelmesek, hogy a légkondicionáló berendezésünk külső egysége paprikafoltos. El sem tudtuk képzelni, mi lehet ennek az oka. A házban lakók beszámolója szerint, miközben az egyik lakó be akart jönni a bejárati ajtón, tőle két méterre a földön landolt az aznapi ebéd. Persze nem világos még számomra, hogy pontosan ki követte el ezt az elképesztő hülyeséget, de több gyanús jel és az emberben működő előítélet arra enged következtetni, hogy a közutálat tárgyává lett lakótársaink vívmánya ez is.
A nem is annyira távoli jövőben, amennyiben a lakáspiaci helyzet, egy néhány megtakarításunk, és a jelenlegi lakáshitel áthelyezése megengedi szeretnénk a másfélszobás otthonunkat nagyobb belső térre váltani. Azon gondolkodtam, ha találunk egy megfelelő kéglit, járjam végig a lépcsőházat és szemrevételezzem az ott lakókat? Hihetetlenül védtelen az ember.
A történet tanulságos. A kellemetlenség mellett nagyon örülünk, hogy túl nagy kárunk nem lett. A fürdőt és az előszobát kell újrafesteni. Amennyiben a biztosítótól kapunk annyi pénzt, akkor már a konyhát is kifestetetjük.
A fiatal rendőr – amikor elköszönt – bizonytalan mosollyal azt mondta, hogy azért Boldog Ünnepeket kíván. Elmosolyodtam és viszonoztam jókívánságait. Éles helyzetben a kezdeti kétségbeesést a vagyonvédelmi ösztön felőrölte és győzedelmeskedett bennünk. Aznap este anyósoméknál aludtunk, mert az ázott festékszag elviselhetetlen volt. Gyermekünk vidáman bukfencezett az ágyon, szerencsére semmi ijedelmet nem okozott az eset benne. Mi kieresztésképp jó pár pohár bort és pezsgőt leküldtünk a gyomrunkba. Az éjszaka bár nem volt nyugodalmas, de eseménytelen volt.
2 megjegyzés:
Nem semmi lehetett.
Hát nem. Szerencsére túl vagyunk rajta. A biztosítót várjuk. Abban azért reménykedünk hátha még az ünnepek előtt kijönnek. Persze lehet, hogy ez sovány remény.
Megjegyzés küldése