2008. október 10., péntek

Jean-Marie Gustave Le Clézió kapta 2008-ban az irodalmi nobel-díjat

A francia Jean-Marie Gustave Le Cléziónak ítélték a 2008. évi irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Akadémia indoklásában "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának, elkötelezett környezetvédőnek" nevezte a 68 éves írót.

Jean-Marie Gustave Le Clézio 1940-ben született Nizzában, angol apától és breton anyától, akik mindketten Mauritius szigetéről származnak. Gyerekkorában évekig élt Afrikában, Nigériában, ahol apja katonaként dolgozott. Nizzában irodalmi tanulmányokat folytatott, majd a londoni és a bristoli egyetemen dolgozott.

A hatvanas évek végén Thaiföldön, majd Mexikóba töltötte le a katonai szolgálati idejét, majd a Latin-Amerikai Intézetben (Institut d'Amérique Latine) dolgozott. Ekkor lesz indián kultúra szenvedélyes rajongója. A mexikói indián történelem és mitológia annyira megragadta, hogy e témából írta történészi disszertációját. 1970 és 1974 között az emberas és waunanas indiánok között él a panamai dzsungelben, Ez az élmény mély benyomást tesz az egész életműre, megváltoztatja világlátását. Jelenleg Amerikában, Albuquerque-ben tanít

A Svéd Akadémia indoklásában kiemelte, hogy Le Clézio nem tipikusan francia író, mivel írásaiban éppen a különböző nemzetek közötti harmóniára törekszik, egyesíti az őt ért különböző kulturális hatásokat. Éppen ezért nem lennének helytállóak azok az akadémia döntésére vonatkozó esetleges bírálatok, miszerint megint egy nagy nemzet szerzője kapta a díjat. Az akadémia jellemzése szerint Le Clézio a szakítás, a poétikai kaland, az érzéki elragadtatás írója, távoli kultúrák értékeinek felfedezője.

Klasszikus, egyszerű, ám kifinomult, színes írói sítus jellemzi. Több mint harminc könyve jelent meg eddig, köztük novellák, esszék, regények, mesék, indiai mítoszok fordításai, publicisztikái jelentek meg, a materialista nyugat kritikusaként tartják számon, aki folyamatosan a szegények és a kirekesztettek védelmében emeli fel hangját.

Magyarul a Szerelmesek éjszakája - Mai francia elbeszélők című, 1967-es francia novellaantológiában jelent meg először (Gyalogember című novella, Bajomi Lázár Endre fordításában). Majd 1968-ban A láz (La Fièvre) című regénye, 1970-ben A háború (La Guerre, ford: Rónay György) című regénye jött ki az Európánál, 1975-ben jelent meg a Terra Amata című regénye Tellér Gyula fordításában, aztán nagy kihagyás után 1998-ban jelent meg az Aranyhalacska szintén az Európánál. Legújabb magyarul megjelent munkája a 2003-as Körforgás (Révolutions) című önéletrajzi regénye, amely 2006-ban jelent meg az Európánál.

Magyarul meg nem jelent kiemelkedő munkái:
1963 Le Procès-Verbal (A jegyzőkönyv)
1980 Sivatag (Désert)

A Nobel-díjat 1895-ben alapították, majd első ízben 1901-ben adományozták oda. Az irodalmit azoknak ítélik oda, akik kiemelkedőt alkottak az irodalom terén. A kitüntetést 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között nem osztották ki. Eddig négy alkalommal (1904. 1916. 1966, 1974) egyidejűleg két író munkásságát jutalmazták. Kétszer az is előfordult, hogy a díjazottak visszautasították az elismerést. Borisz Paszternak szovjet-orosz költő 1958-ban politikai okokból volt kénytelen lemondani róla, 1964-ben pedig Jean-Paul Sartre francia filozófus, regény- és drámaíró pacifizmusával nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj átvételét. Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 104 személy kapta meg, köztük 11 nő. Első és eddig egyetlen magyar íróként 2002-ben Kertész Imre részesült a kitüntetésben.

Az Irodalmi Nobel-díj eddigi nyertesei:

1901 Sully-Prudhomme; Franciaország
1902 Theodor Mommsen; Németország
1903 Bjørnstjerne Bjørnson; Norvégia
1904 Frédéric Mistral; Franciaország
1904 José Echegaray y Eizaguirre; Spanyolország
1905 Henryk Sienkiewicz; Lengyelország
1906 Giosuè Carducci; Olaszország
1907 Rudyard Kipling; Nagy-Britannia
1908 Rudolf Eucken; Németország
1909 Selma Lagerlöf; Svédország
1910 Paul Heyse; Németország
1911 Maurice Maeterlinck gróf; Belgium
1912 Gerhart Hauptmann; Németország
1913 Rabindranath Tagore; India
1915 Romain Rolland; Franciaország
1916 Verner von Heidenstam; Svédország
1917 Karl Adolph Gjellerup; Dánia
1917 Henrik Pontoppidan; Dánia
1919 Carl Spitteler; Svájc
1920 Knut Hamsun; Norvégia
1921 Anatole France; Franciaország
1922 Jacinto Benavente; Spanyolország
1923 William Butler Yeats; Írország
1924 Wladysław Stanislaw Reymont; Lengyelország
1925 George Bernard Shaw; Írország
1926 Grazia Deledda; Olaszország
1927 Henri Louis Bergson; Franciaország
1928 Sigrid Undset; Norvégia
1929 Thomas Mann; Németország
1930 Sinclair Lewis; Egyesült Államok
1931 Erik Axel Karlfeldt; Svédország
1932 John Galsworthy; Nagy-Britannia
1933 Ivan Alekszejevics Bunyin; Oroszország
1934 Luigi Pirandello; Olaszország
1936 Eugene O'Neill; Egyesült Államok
1937 Roger Martin du Gard; Franciaország
1938 Pearl S. Buck; Egyesült Államok
1939 Frans Eemil Sillanpää; Finnország
1944 Johannes Vilhelm Jensen; Dánia
1945 Gabriela Mistral; Chile
1946 Hermann Hesse; Németország
1947 André Gide; Franciaország
1948 Thomas Stearns Eliot; Nagy-Britannia
1949 William Faulkner; Egyesült Államok
1950 Earl Bertrand Russell; Nagy-Britannia
1951 Pär Fabian Lagerkvist; Svédország
1952 Francois Mauriac; Franciaország
1953 Sir Winston Churchill; Nagy-Britannia
1954 Ernest Hemingway; Egyesült Államok
1955 Halldór Laxness; Izland
1956 Juan Ramón Jiménez; Spanyolország
1957 Albert Camus; Franciaország
1958 Borisz Paszternak (vissza kellett utasítania); Oroszország
1959 Salvatore Quasimodo; Olaszország
1960 Saint-John Perse; Franciaország
1961 Ivo Andrić; Jugoszlávia
1962 John Steinbeck; Egyesült Államok
1963 Jorgosz Szeferisz; Görögország
1964 Jean-Paul Sartre (nem fogadta el); Franciaország
1965 Mihail Solohov; Oroszország
1966 Sömuel Joszéf Agnon; Izrael
1966 Nelly Sachs; Németország
1967 Miguel Ángel Asturias; Guatemala
1968 Kavabata Jaszunari; Japán
1969 Samuel Barclay Beckett; Írország
1970 Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin; Oroszország
1971 Pablo Neruda; Chile
1972 Heinrich Böll; Németország
1973 Patrick White; Ausztrália
1974 Eyvind Johnson; Svédország
1974 Harry Martinson; Svédország
1975 Eugenio Montale; Olaszország
1976 Saul Bellow; Kanada/Egyesült Államok
1977 Vicente Aleixandre; Spanyolország
1978 Isaac Bashevis Singer; Egyesült Államok
1979 Odisszeasz Elitisz; Görögország
1980 Czesław Miłosz; Lengyelország
1981 Elias Canetti; Nagy-Britannia
1982 Gabriel García Márquez; Kolumbia
1983 William Golding; Nagy-Britannia
1984 Jaroslav Seifert; Csehszlovákia
1985 Claude Simon; Franciaország
1986 Wole Soyinka; Nigéria
1987 Joszif Alekszandrovics Brodszkij (Joseph Brodsky); Oroszország – Egyesült Államok
1988 Nagíb Mahfúz; Egyiptom
1989 Camilo José Cela; Spanyolország
1990 Octavio Paz; Mexikó
1991 Nadine Gordimer; Dél-afrikai Köztársaság
1992 Derek Walcott; Saint Lucia/Trinidad és Tobago
1993 Toni Morrison; Egyesült Államok
1994 Óe Kendzaburó; Japán
1995 Seamus Heaney; Írország
1996 Wisława Szymborska; Lengyelország
1997 Dario Fo; Olaszország
1998 José Saramago; Portugália
1999 Günter Grass; Németország
2000 Kao Hszing-csien; Kína
2001 Vidiadhar Surajprasad Naipaul; Trinidad és Tobago
2002 Kertész Imre; Magyarország
2003 John Maxwell Coetze; Dél-afrikai Köztársaság
2004 Elfriede Jelinek; Ausztria
2005 Harold Pinter; Nagy-Britannia
2006 Orhan Pamuk; Törökország
2007 Doris Lessing; Nagy-Britannia
2008 Jean-Marie Gustave Le Clézio; Franciaország

Nincsenek megjegyzések: