Egy kis nyári este

Szombaton végre hét ágra sütött a nap. Fél év eltelte után először mentünk el otthonról úgy, hogy Márk a nagyszülőknél aludt. Rövid ruhavásárlás után bevetettük magunkat a belváros forgatagába. Rengeteg ember merészkedett ki a jó idő, no meg a jó programok hatására. Első utunk a Ferencesek utcája végére vezetett, ahol a „Cirfandili - Egy csepp nap” keretében a pécsi borvidék pincészetei kipakolták standjaikra legújabb költeményeiket. A frissen megjelent Pécsi Borozóból néhány jó tippet is szedtünk, megkóstoltuk a cirfandili mustrán legjobb eredményt elért két bort. A Szajki Hárs Pincészet édes bora és a Radó Pince száraz szelekciója össze sem hasonlítható egymással. A mustrán az édeset ítélték a legjobbnak, én laikus ezzel szemben a száraz bort jobban kedvelem, ám meg kell hagyni, hogy a méz, birs és hársvirág zamatokat magába foglaló nedű is rendkívül jól cseng össze.

Néhány deci borral a hasunkban a Bóbita Színházig ballagtunk, ahol kedvezményes jeggyel a „Magyar hangja” off-programon vettünk részt, amely a filmszinkronizálás műhelytitkaiba engedett bepillantást. Jordán Tamás műsorvezetése mellett Spilák Klára, Csankó Zoltán, Németh Judit, Bodrogi Gyula és Stohl András mókázott másfél órát. Én korábban nem voltam még hasonló programon, így meg tudtam azt bocsátani a résztvevőknek, hogy a műsorban akadt egy-két üresjárat, így nem volt annyira fergeteges a műsor, mint lehetett volna. Ennek ellenére én jól éreztem magam, örültem annak, hogy a POSzT légkörét magamba szívhattam.

A program után a Sétatérre vezetett az utunk, ahol régen látott barátaink már ott voltak. Az este a régi időket idézte, na nem mintha visszasírnám a múltat. Arra már nem vágyom, hogy mindennap órákat kinn üljek a téren, és hazamenjek az üres lakásba. A családomat le nem cserélném erre, de időnként jó kikapcsolódni. Ez este is ez esett meg. A város a POSzTnak és nyári idő beköszöntével pedig valóban felbolydult, fergeteges hangulat van most itt Pécsett. Jó pécsinek lenni, na.