Márk a bölcsis

Márk már több, mint egy hónapja elindult a társadalmi integráció rögös útján. Szerencsére a bölcsődébe történő beszoktatása zökkenőmentesen sikerült. Nem sírt, nem sajnálkozott, szívesen ment a bölcsődébe, ahol hamar megtanult például mászókázni. Hogy ez annak köszönhető-e, hogy folyamatosan mondogattuk neki a bölcsibe járást, vagy ő maga olyan lelkületű, hogy nem csinál nagyobb ügyet a dologból, jó kérdés. Persze látszik, rajta azért, hogy eddig nem ez volt a megszokott helyzet, hiszen anya mindig kéznél volt, de nem panaszkodik.
Mondanom sem kell, hogy a beszoktatás kezdetétől folyamatosan szutykos. Olykor folyik az orra, köhög, tüsszög. Hol jobban, hol kevésbé. A kisember kikerül a szülői védőövezetből és az immunrendszer ilyenkor az eddiginél nagyobb támadásoknak van kitéve. Márk gyermekorvosa szerint szerencsés a tavaszi beszoktatás, mert ilyenkor sokkal enyhébb támadások érik a még védtelen szervezetet. Elgondolkodtató, hogy a rendszer egyébként az őszi kezdésre orientálódott, és a tavasszal született gyermekek csak kivételes estekben, kiskapuk és ismerősök segítségével kezdhetik meg kétévesen társadalmi pályájukat.
Néhány rossz szokást is felvett Márk. Nem tetszését úgy fejezi ki, hogy pofon üti az embert. Büntetni nem akarjuk, egyelőre elküldjük gondolkodni, és bocsánatkérésre ösztönözzük. Azt hiszem e megoldás a dackorszak lezárulásával fog eljönni igazán.
Készültek megint képek rólunk, a fotókat Horváth Csaba készítette.