Lassan kezd visszatérni az élet Pécs belvárosába. Ez nem csak a közelgő nyári turistaszezonnal és az egyre javuló időjárással függ össze, hanem azzal is, hogy lassan befejeződnek a nagy munkák Pécs belvárosában. Április 18-án elbontották a kordonok jelentős részét a Széchenyi téren és megnyílott a tér a gyalogos forgalom előtt. Sokan fanyaloghatnak persze, hogy ilyen meg olyan a tér, nekem személy szerint tetszik. Elsősorban azért, mert nagy és világos terünk lett, erőteljes mediterrán beütéssel. Ráfért már ez a komoly kozmetika Pécs központi terére. Babakocsival például egyszerűen lehetetlen volt végigmenni rajta. Persze apróbb munkák még a téren is zajlanak, hiszen a műszaki átadás-átvétel hosszú procedúrája is megkezdődött.
Eközben lassan elkészül a Kossuth tér is. Ott is az utolsó simításokat végzik a munkások, a Haltér is csatlakozik hamarosan, ahogy elnézem. A Kossuth tér egyértelműen pozitív változáson megy át, hiszen gyakorlatilag egy nagy parkoló volt az egész. Most viszont a város egy új bejárható, élhető közteret kap a lakosság, azonban az autósok sem panaszkodhatnak, hiszen a föld alá süllyesztett parkolóházban hagyhatják járművüket. A két nagy teret összekötő utca, az Irgalmasok utcája – ha minden igaz – május 15-éig kapja meg a burkolatot. Itt jelenleg még elég nagy a zűrzavar.
A Széchenyi tértől északra a pécsi múzeumok nagy részének helyet adó Káptalan utca is megszépült. A Múzeumok kertjei is láthatóvá váltak, és a későbbiekben talán jobban használhatóbbakká válnak. Ezenkívül még apróbb utca felújítások próbálják szépíteni Pécs belvárosát. Akárki akármit mond, szerintem nagyon szép lesz Pécs belvárosa.
Vasárnap mi is sétáltunk egy nagyot a Széchenyi téren és a Káptalan utcában. Végső célunk a Dóm Múzeum (Káptalan utca 8.) volt, ahol a Ravennai mozaik kiállítást akartuk megnézni. A nagysikerű utazó kiállítás a világhírű ravennai mozaikok különleges másolatait tartalmazza, amelyet Ravenna város önkormányzata az ötvenes években hozott létre. A tárlat először Párizsban, az 1951-es esztendőben volt látható, azóta bejárta a nagyvilágot.„A különböző nagyságú mozaikmásolatok szigorú szakmai eljárással készültek. Előbb hártyavékonyságú papírra rámásolták a képeket alkotó mozaikkövek pontos körvonalát, majd meghatározták a színeket és a színárnyalatokat, hogy pontosan ezeknek megfelelő üveglemezeket rendeljenek a muranói és a velencei üveggyárakból. Ezekből kézzel vágták ki a mozaikköveket, s a hártya segítségével kijelölt helyeken tették a mészágyba. A másolat még a bemélyedéseket és kiemelkedéseket is híven követi, amelyeket a hajdani mozaikkészítők ujja hagyott az anyagban, a kövek csillogása és fénytörése megteremti az eredetivel való szinte teljes hasonlóságot.
A Ravenna városának támogatásával létrejövő pécsi kiállításon öt épületegyüttes, a S. Vitale-bazilika, a S. Apollinare Nuovo-bazilika, az ariánus keresztelőkápolna, a Neone keresztelőkápolna és az érseki keresztelőkápolna legszebb mozaikképeiről készült másolatokat tekintheti meg a közönség.”A Ravennaikiállítást 2010. április 10-én nyitották meg és egészen május 10.-éig láthatják az érdeklődök.
A kiállítást igényesen állították össze, többnyelvű leírások segítik a látogatókat a mozaikok megtekintésében és megtudhatjuk azt is, hogy az egyes mozaikok eredetije hol található. Az ember azonnal kedvet kap arra, hogy Ravennába utazzon. Nálunk családi program volt a kiállítás nézése, így kétéves fiunkat sem hagytuk ki a dologból. Persze őt még annyira nem érdekelte a fantasztikus mozaik-gyűjtemény. Mondhatni fittyet hányt rá, így mi sem tudtuk teljes részletességgel elolvasni, mit is láttunk pontosan. Szerencsére egy igényesen szerkesztett négynyelvű kiadványt találtam a kiállításról, azt el is hoztam magammal. Abban elolvashatom, hogy melyik mozaikon mi is van pontosan.
Hazafelé még megálltunk a Szent István téren is, ahol éppen a Kézdivásárhelyről érkezett Fúvószenekar és Mazsorett együttes adott elő kellemes produkciót. A most már valóban tavaszias időben kicsit bele hallgattunk a műsorba, miközben Márk a tér szökőkútjába apró fű- és virágcafatokat dobott, miután kavicsot nem nagyon talált a téren. Hazafelé még hallottuk, hogy a Széchenyi téren is fúvosok adták a ritmust. Az Irgalmasok utcáján pedig a gumikalapácsok és burkolatvágó gép hangja festett be a tájat. Reméljük, hogy az utóbbi hangok lassan elcsöndesednek Pécs belvárosában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése