A Földet egy idegen faj keríti hatalmába, akik az emberek elméjét irányításuk alá vonják, a testüket érintetlenül hagyva. Az emberiség nagy részét maga alá gyűrte ez a váratlan invázió, ám akad néhány ellenálló elme, aki nem kér a burok létből. A betolakodók a Földet a saját idillikus világukká változtatták, ahol nincsenek betegségek, és mindenki vakon megbízik a másikban. A testekbe beférkőző apró lelkek már sok világot meghódítottak. Egy világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, aki a lázadók egyikének gazdatestét kapja lakhelyül. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri mindazokat a veszélyeket, amivel szembe kell nézni egy idegen testben, ám azzal nem számol, hogy a gazdatestben lakozó lélek sokkal erőteljesebben követeli vissza saját testét. Melanie emlékei, érzései lassan eltelítik a Vándor elméjét, így elindulnak felkutatni azt a titkos menedéket, ahova Melanie szerelme és öccse menekülhetett.
A burok műfaji besorolását tekintve science fiction, amit a történet kerete, kiindulópontja teljes mértékben alátámaszt, azonban a mű lényege nem a tudományos és nem a fantasztikus, hisz Stephenie Meyer ízig-vérig romantikus regényt alkotott, szerelemi történetet írt.
A burok cselekményének nagy része egy barlangrendszer szűk folyosóin, üregeiben játszódik. Képet kapunk az emberi érzelmek széles skálájáról, a bizalmatlanágról, az önvédelem szülte gyilkolási vágyról, a féltékenységről, haragról, szeretetről. Izgalmas gondolatokat kapunk az emberi és a parazita lét alapvető különbözőségéről. Az emberiség végnapjaiban egy kisközösség térképezi le világunkat, megmutatja mindazt, miért vagyunk szerethetőek, és miért nincs jogunk a túlélésre. A sivatagban megbújó barlang mélyén komoly emberi játszmák zajlanak, ahol egy apró lény csillagos ötösre vizsgázik emberségből.
A könyv egészéről süt, hogy női kéz alkotta, amely előnye, de olykor hátulütője is a könyvnek. Meyer a női nemre jellemző érzékenységgel rajzolja meg egy fiatal lány fejében lejátszódó érzelmi vívódások görbéjét, ugyanakkor több esetben kicsúszik a kezéből a szöveg, és a lányregényes szirup irányába mozdul el. A fenti negatívum ellenére Meyer vaskos könyve az elejétől a végéig lekötötte olvasói kíváncsiságomat, és bár a befejezésnél a naiv, túl romantikus énje kerekedett felül az írónőnek, összességében izgalmas és fordulatos történetet alkotott.
A burok műfaji besorolását tekintve science fiction, amit a történet kerete, kiindulópontja teljes mértékben alátámaszt, azonban a mű lényege nem a tudományos és nem a fantasztikus, hisz Stephenie Meyer ízig-vérig romantikus regényt alkotott, szerelemi történetet írt.
A burok cselekményének nagy része egy barlangrendszer szűk folyosóin, üregeiben játszódik. Képet kapunk az emberi érzelmek széles skálájáról, a bizalmatlanágról, az önvédelem szülte gyilkolási vágyról, a féltékenységről, haragról, szeretetről. Izgalmas gondolatokat kapunk az emberi és a parazita lét alapvető különbözőségéről. Az emberiség végnapjaiban egy kisközösség térképezi le világunkat, megmutatja mindazt, miért vagyunk szerethetőek, és miért nincs jogunk a túlélésre. A sivatagban megbújó barlang mélyén komoly emberi játszmák zajlanak, ahol egy apró lény csillagos ötösre vizsgázik emberségből.
A könyv egészéről süt, hogy női kéz alkotta, amely előnye, de olykor hátulütője is a könyvnek. Meyer a női nemre jellemző érzékenységgel rajzolja meg egy fiatal lány fejében lejátszódó érzelmi vívódások görbéjét, ugyanakkor több esetben kicsúszik a kezéből a szöveg, és a lányregényes szirup irányába mozdul el. A fenti negatívum ellenére Meyer vaskos könyve az elejétől a végéig lekötötte olvasói kíváncsiságomat, és bár a befejezésnél a naiv, túl romantikus énje kerekedett felül az írónőnek, összességében izgalmas és fordulatos történetet alkotott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése