Hosszú évek után először dugta össze a fejét a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház vezetése, és tető alá hoztak egy jellegzetesen harmadik színházas produkciót, melynek teret a Balikó Tamás vezette pécsi főszínház adta.
Egressy Zoltán Portugál című darabjával először a mozivásznon találkoztam, ugyanis Lukáts Andor forgatott az irodalmi alapanyagból filmet 2000-ben. A műről való tudásomból az elmúlt években sokat felejtettem, ezért épp ideje volt azt felelevenítenem.
Vincze János a pécsi előadás rendezője – mellesleg a Pécsi Harmadik Színház direktora – kedveli a vidéki környezetben játszó, hótreál kortárs magyar drámákat. Színháza is számos Háy, Spiró és Egressy darabot előadott már, és a mai napig is megtalálhatóak ezek az előadások a repertoárján. A Portugál ennek ismeretében tökéletesen illeszkedik a Pécsi Harmadik Színház irányvonalába.
A Portugál című darab színtere a kocsma és a helyi tópart. A kocsma a falu közösségi életének origója, ahol minden kiderül, a helyi hírek itt futnak össze. A kocsma a jelenkori média demokratikus megelevenedése, ahol mindent a szóbeszéd a szájhagyomány határoz meg. Irgácson nap nap után ugyanaz történik. Az itt élő emberek egyetlen kikapcsolódását a kocsma jelenti. A falu papja, az egykor volt zsaru, az ex pesti taxis és neje, valamint az örökkön totál részeg családapa is idejár. Irgácson minden a helyén van, minden megtörténik, aminek meg kell történnie, és jól van ez így. A vidéki lét rezzenéstelenségébe egy Pestről érkező fiú, Bece lép be, aki felkavarja az állóvizet. Irgácsra beszüremlik a külvilág, és felborul az Ancien régime. A fiú a kocsmáros lányának, Masninak a szabadság igényét és ígéretét hozza el. A vágy irtóztató erő, amíg szunnyad, kordában tarható. A felkorbácsolt vágyak azonban megzabolázhatatlanok. Bece Pestről jött, de Portugáliába megy. Romantikus esszéista ő. Nem akar többet és mást csinálni, mint a falubeliek, de mindazt a tengernél akarja csinálni, Európa, talán a világ végén.
Egressy műve az elvágyódásról szól. Vacak hely ez, ahonnan el kéne menni, valami jó kis helyre "menni kell, innen el", oda, ahol több a nap, több a lehetőség, több a szív, több az élet. Egressy hősei Csehov mára klasszikussá vált darabjainak hőseivel mutat rokon vonásokat, hisz a Portugál egyben a tehetetlenség és a belenyugvás drámája, ahol a „hősök” nem mennek csak gondolnak, nem tesznek csak várnak, és addig is isznak egy-két fröccsöt.
Vincze János az általa ismert színészek (Németh János, Széll Horváth Lajos, Herczeg Adrienn, Bánky Gábor) mellett újabb színészekkel ismerkedhetett meg (Kovács Mimi, Köles Ferenc, Ujláb Tamás, Pál András, Märcz Fruzsina). Persze a két pécsi színház között az átjárhatóság igen plasztikus, úgyhogy ez nem okozhatott gondot a játszóknak. A Becét alakító Széll Horváth Lajos játékának a legnagyobb problémája számomra továbbra is hangjában bújik meg. Minden egyes szerepét ugyanazzal a hanghordozással játssza el, így nehezen tudok különbséget tenni köztük. Egyébiránt nem lenne baj vele, de ez sokszor nagyon zavar engem. Németh János jó választásnak bizonyult a kocsmáros szerepére, csak esnie ne kellene neki egy darabban se, már Az ötödik pecsétben sem ment neki ez. Kovács Mimi naiv Masnija ügyes munka. A képzelt beteg után most tetszett a leginkább az ifjú színésznő játéka. Köles Ferenc a vagány, féltékeny és kőbunkó Retek szerepében hozza azt a keresetlen nyersességet, amit a szerep elvár tőle. Herczeg Adrienn mindent el tud játszani, amit csak rábíznak. Ezúttal kellőkép elcsúfította magát, és a szánalmasan vicces feleség szerepét öltötte magára. Az előadás legnagyobb humorforrása az ő játéka. Kínunkban röhögök rajta, mert nem tehetünk mást. Ujláb Tamás helyi nagyszájúja, Csipesz megjárta már Pestet, de csak szóban térne vissza a székes fővárosba, hiszen ott nincs annyi hitele, mint a helyi emberek között és a helyi kocsmába. Ujláb egyszerű és nagyhangú személyisége jó választás volt a szerepre. Pál András és Märcz Fruzsina rövid szerepekben emelik az előadás színvonalát. Pál András tehetségét kellő alkalommal bizonygatta már ebben az évadban, nem hiába kapta meg az Ünnep főszerepét. Märcz Fruzsina pedig rendkívül sokarcú színésznő, aki még sok rejtélyt hordoz magában, hisz csak kis szerepek találták meg eddig. Remélem a következő évadban sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni a szerepek kiosztásakor. Végül Bánky Gábor ügyes játékát kell kiemelni. Sátán figurája első ránézésre könnyen megfogható, hisz az egész előadás alatt gyakorlatilag a kocsma egyik sarkában ül, vedel, és totál részegen dülöngél. Úgy gondolom, hogy ugyanakkor fizikailag és koncentráltságban baromira kemény feladat lehet az effajta szerep, és Bánky rendkívül ügyesen oldja meg a rábízott feladatot.
A Portugál összességében kellemes élmény. Valódi színházat kaptam, ugyanakkor nem üt nagyot. Csendesen, békésen illeszkedik bele a pécsiek idei repeortoárjába.
Egressy Zoltán Portugál című darabjával először a mozivásznon találkoztam, ugyanis Lukáts Andor forgatott az irodalmi alapanyagból filmet 2000-ben. A műről való tudásomból az elmúlt években sokat felejtettem, ezért épp ideje volt azt felelevenítenem.
Vincze János a pécsi előadás rendezője – mellesleg a Pécsi Harmadik Színház direktora – kedveli a vidéki környezetben játszó, hótreál kortárs magyar drámákat. Színháza is számos Háy, Spiró és Egressy darabot előadott már, és a mai napig is megtalálhatóak ezek az előadások a repertoárján. A Portugál ennek ismeretében tökéletesen illeszkedik a Pécsi Harmadik Színház irányvonalába.A Portugál című darab színtere a kocsma és a helyi tópart. A kocsma a falu közösségi életének origója, ahol minden kiderül, a helyi hírek itt futnak össze. A kocsma a jelenkori média demokratikus megelevenedése, ahol mindent a szóbeszéd a szájhagyomány határoz meg. Irgácson nap nap után ugyanaz történik. Az itt élő emberek egyetlen kikapcsolódását a kocsma jelenti. A falu papja, az egykor volt zsaru, az ex pesti taxis és neje, valamint az örökkön totál részeg családapa is idejár. Irgácson minden a helyén van, minden megtörténik, aminek meg kell történnie, és jól van ez így. A vidéki lét rezzenéstelenségébe egy Pestről érkező fiú, Bece lép be, aki felkavarja az állóvizet. Irgácsra beszüremlik a külvilág, és felborul az Ancien régime. A fiú a kocsmáros lányának, Masninak a szabadság igényét és ígéretét hozza el. A vágy irtóztató erő, amíg szunnyad, kordában tarható. A felkorbácsolt vágyak azonban megzabolázhatatlanok. Bece Pestről jött, de Portugáliába megy. Romantikus esszéista ő. Nem akar többet és mást csinálni, mint a falubeliek, de mindazt a tengernél akarja csinálni, Európa, talán a világ végén.Egressy műve az elvágyódásról szól. Vacak hely ez, ahonnan el kéne menni, valami jó kis helyre "menni kell, innen el", oda, ahol több a nap, több a lehetőség, több a szív, több az élet. Egressy hősei Csehov mára klasszikussá vált darabjainak hőseivel mutat rokon vonásokat, hisz a Portugál egyben a tehetetlenség és a belenyugvás drámája, ahol a „hősök” nem mennek csak gondolnak, nem tesznek csak várnak, és addig is isznak egy-két fröccsöt.
Vincze János az általa ismert színészek (Németh János, Széll Horváth Lajos, Herczeg Adrienn, Bánky Gábor) mellett újabb színészekkel ismerkedhetett meg (Kovács Mimi, Köles Ferenc, Ujláb Tamás, Pál András, Märcz Fruzsina). Persze a két pécsi színház között az átjárhatóság igen plasztikus, úgyhogy ez nem okozhatott gondot a játszóknak. A Becét alakító Széll Horváth Lajos játékának a legnagyobb problémája számomra továbbra is hangjában bújik meg. Minden egyes szerepét ugyanazzal a hanghordozással játssza el, így nehezen tudok különbséget tenni köztük. Egyébiránt nem lenne baj vele, de ez sokszor nagyon zavar engem. Németh János jó választásnak bizonyult a kocsmáros szerepére, csak esnie ne kellene neki egy darabban se, már Az ötödik pecsétben sem ment neki ez. Kovács Mimi naiv Masnija ügyes munka. A képzelt beteg után most tetszett a leginkább az ifjú színésznő játéka. Köles Ferenc a vagány, féltékeny és kőbunkó Retek szerepében hozza azt a keresetlen nyersességet, amit a szerep elvár tőle. Herczeg Adrienn mindent el tud játszani, amit csak rábíznak. Ezúttal kellőkép elcsúfította magát, és a szánalmasan vicces feleség szerepét öltötte magára. Az előadás legnagyobb humorforrása az ő játéka. Kínunkban röhögök rajta, mert nem tehetünk mást. Ujláb Tamás helyi nagyszájúja, Csipesz megjárta már Pestet, de csak szóban térne vissza a székes fővárosba, hiszen ott nincs annyi hitele, mint a helyi emberek között és a helyi kocsmába. Ujláb egyszerű és nagyhangú személyisége jó választás volt a szerepre. Pál András és Märcz Fruzsina rövid szerepekben emelik az előadás színvonalát. Pál András tehetségét kellő alkalommal bizonygatta már ebben az évadban, nem hiába kapta meg az Ünnep főszerepét. Märcz Fruzsina pedig rendkívül sokarcú színésznő, aki még sok rejtélyt hordoz magában, hisz csak kis szerepek találták meg eddig. Remélem a következő évadban sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni a szerepek kiosztásakor. Végül Bánky Gábor ügyes játékát kell kiemelni. Sátán figurája első ránézésre könnyen megfogható, hisz az egész előadás alatt gyakorlatilag a kocsma egyik sarkában ül, vedel, és totál részegen dülöngél. Úgy gondolom, hogy ugyanakkor fizikailag és koncentráltságban baromira kemény feladat lehet az effajta szerep, és Bánky rendkívül ügyesen oldja meg a rábízott feladatot.A Portugál összességében kellemes élmény. Valódi színházat kaptam, ugyanakkor nem üt nagyot. Csendesen, békésen illeszkedik bele a pécsiek idei repeortoárjába.
(képek: www.pnsz.hu - Körtvélyesi László és Tóth László)
1 megjegyzés:
Sokszor voltam már színházban, de egyik előadás sem volt annyira jó, mint Egressy Zoltán: Portugál című darabja. A színészek is jól játszották szerepüket, gratulálok nekik is. Amikor tehetem megfogom nézni máskor is.
Megjegyzés küldése